2.fejezet Indul a bakterház

-Nem, mi tényleg figyeltünk. - bólogattak.
-Figyelek ám!! - mutattam az ujjaimmal az előbbi kifejezést.
-Vagy kibököd a szemünket. - tette az állára a kezét Fred.
-Mi van?? Tán kecske szakállat növesztesz? - utánoztam előző mozdulatát.
-A jó kérdés, hogy növesszen kecske szakállat. - mutatta fel az egyik ujját James, pont mint Bert bá, a biosz tanár.
-Te most Bert-et utánozod?? - kérdezte Reni kérdő tekintettel.
-Ki mást, te kis huncut! - vágott eszméletlenül fogyi fejet.
-Rezeg a telód.- mutatott az említett készülékre Brad.
-Apa írt. - néztem meg az SMS-t.

Szia Alice!!

Hallottam a tegnapi napról egy-két dolgot. Bobby mindent el mesélt. 

Nagyon aggasztó sorok. Tud arról, hogy Niall-el kell lennem, de nem mond semmit. Szóval bele egyezett. Áhh....

-Mi a baj?? - hajolt elém Del.

-Az hogy nem mostál fogat. - legyeztem a kezemmel az orrom előtt.

-Mi.. - lehelt bele a tenyerébe.

-Szerintem nincs semmi baja... - csodálkozott.

-Hát a rohadt csirkével és a penészes sajttal egy görénynek tényleg nincs semmi baja. - kötözködött Reni Del-el.

-James, most vettem észre az előbbi ,kérdésed,, ami egy parancs, az hogy lehet kérdés ha parancs?? - hangzott az értelmes kérdés.

-Ez már a te bajod. - fordított hátat.
-Szexi a hátad. - jegyeztem meg.
-Jajj, nehogy meg erőszakold!! - fordult előre.
-Ki akarna esetleg hozzád nyúlni?! - értetlenkedett Reni.
-Csengőszó csengőszó.. - táncikált Del a csengő hallatán.
-Azhem jobb amarra a levegő.. - indultam el a matek terem felé.
-Baszki most Niall is matekkos. - sziszegtem magamba az ajtó előtt.
-Miért vagyok én  neked ekkora probléma? - állt mellettem egy élet nagyságú Niall.
-Talán mert egy hmmm, hogy is mondja ..buzi, ja bocs az kevés.. egy páva. Habár még ez is enyhe kifejezés. - szavaltam miközben a padba ültünk le, és persze, hogy igazgató bá kérésére mellette kell ülnöm. 
-Mint ha te jobb lennél!! - emelte fel a hangját.
-Áhh... szóval mit is akarsz ezzel mondani?? - kérdeztem ingerülten.

******A külvilág számára*******

A tanár már rég bement a terembe. Mindenki vigyázzban áll, de két gyerek még mindig egymásnak osztják az észt. A tanár türelmesen figyeli az eseményeket és várja, hogy észre vegyék jelenlétét. 

****** Vissza térve az eseményekhez*******

-Azt, hogy egy ribanc vagy. - dőlt hátra a székben.
-Én vagyok a ribanc?? Akkor mit mondjak a te kis kurvádra, aki vagy 60 sráccal volt már együtt. - mutogattam magamra.
-ÓÓ szóval innen fúj a szél?? - húzta az agyam.
-Honnan, egy tanteremben ülünk itt nem fúj a szél. - mutattam körbe.
-Szóval ha elmondanám, hogy én és a csajom miket szoktunk csinálni akkor nem kezdenél el zokogni?! - fogtam meg a szívét aztán gúnyosan a szemét törölgette.
-Én nyafogni?? - fogtam egy tőrt a kezemben, amit a mellettem ülő punk zsebéből szedtem ki.
-Tedd azt vissza!! - rángatta a kezemben.
-Majd ha a szívedbe döftem!! - kezdtem el én is rángatni.
-Adjátok vissza!! - vette ki a kezünkből a tőrt a punk.
-Amúgy halottam a büntidről. Komolyan mért engem bűntettnek.  - nyafizott.
-Buzi.. - sziszegtem idegesen.
-Olyan szar, hogy nálunk leszel, pedig haza vittem volna a cicám.- kezdett nekem morogni.
-Mért szerinted én szívesen vagyok veled?? - hajoltam felé idegesen aztán vissza dőltem a székre.
-Remélem szétvernek a következő meccsen. - kívántam ingerülten.
-Nyugi cicus, nem kell a balhé!!! - tette a kezét a combomra. Amire én lendületből pofon vágtam. Erre bezzeg mindenki oda nézett, amekkorát az csattant. Niall fején már vöröslött a kezem nyoma.
-Alice!! Nyomás az igazgatóiba!! - mutatott az ajtó felé a tanár. Fel kaptam a táskám és a cuccaim, aztán az ajtó fele vettem lépéseim. Az ajtóhoz érve vissza nézem, Niall gúnyosan integetett és az artikulálta, hogy,, pápá,,. Én nagyot sóhajtva ki lépek az ajtón és távozok a tanteremből. Út közben a szekrénybe bele hajítottam cuccaim, hogy ne keljen cipelni. Mikor oda értem idegesen kopogtattam az ajtón. 
-Gyere!! - hallatszott belülről az utasítás.
-Szia!! - csukta,m be magam után az ajtót.
-Na, mi volt matekon? - mosolygott.
-Niall...- sóhajtottam.
-Megint veszekedtetek. - dőlt hátra a fotelbe.
-Meg az a buzi, már bocsánat, de a mocskos mancsával le tapizott. Aztán még engem küldtek az igazgatóiba, hogy pofon vágtam. - ültem le nyugtalanul a székbe.
-Hát tény, hogy nem volt szép tőle, de legalább most van egy lyukas órád. - adott egy igazolást a kezembe.
-Köszi. - tettem zsebre a papír darabot.
-Facebook?? - tolta elém a gépet.
-Adhatsz egyet! - nevetgéltem azon, hogy úgy kezeljük a facebook-ot, mint a füves cigit.
-Durva mi?? - dőlt előre lazán.
-Az az... - nézelődtem az oldalon.

Chat:

én: Sza Niall?

Niall: Hogy, hogy rám írsz??

én:Nem fáj az arcod?? 

Niall:De irtóra csíp.:'(

én:Annak örülök. ^-^

-Kivel beszélgetsz?? - kíváncsiskodott Bobby.

-Niall-el beszéltem.  - fordítottam vissza a gépet felé.

-Óóó..Pedig az eleje olyan aranyosan indul. - olvadozott.

-Na, csengettek. Eredj az udvarra!! - hessegetett.

-Szia!! - köszöntem el.

-Szia!! - intett.

Magam után becsukva az ajtót kezdtem el a folyosón barangolni. Velem szembe lassan és duzzogva jött Niall.

-Mi van csicska?? - kérdeztem tőle flegmán. Ő mogorván rám nézett és mikor odaért csak simán fel lökött.

-Mi lenne ha végre egyszer befognád a kicsi, lepcses szád?? - szavai teli voltak dühvel, fején ki volt dülledve az ér és vörösben pompázott.

-És én már megint mit csináltam?? - kérdeztem ijedten. Igazából nem túl sokat láttam még Niall-t ilyennek, ő inkább olyan flegma típus hátra dől lazán és röhög azokon amiket hozzávágok.

-Mi, hogy mit... - kezdett le higgadni.

-Igazából semmit. - fogta meg a fejét, aztán a kezét nyújtotta, hogy fel segítsen, de én meglepően haragosan magamtól fel keltem.

-Hé, jól vagy?? - tartott vissza aggodalmasan.

-Jól, de mért vagy ilyen ideges. - söpörtem le a kezét  karomról.

-Ali dobott.- dőlt neki a falnak.

-És most egy ribanc után vagy ilyen ..na..ideges. - botladoztam a szavakkal.

-Figyu, igazad van egy ribanc. - állt normálisan.

-Hé, Alice!! - szaladt hozzám Reni.

-Óó, ti beszéltek?, - távozott olyan hamar amilyen gyorsan jött.

-Ahhoz képest, hogy utállak, néha egész jó veled beszélni. - tette fel a kezét, hogy csapjak bele.

-Végül is együtt nőttünk fel, nem muszáj mindig háborúba lennünk. - csaptam bele.

-Hé, Reni!! Várj meg!! - futottam utána, hogy még a biosz óra előtt beszélhessünk.

Sziasztok!! 

Remélem tetszik a blogom! Olvastam a hozzászólásaitokat, így hát siettem egy kövi résszel. Várom a feliratkozásaitokat és a további hozzászólásokat! :)

Na hali!! Üdvözöl titeket és a családot Sára! :) Jó további olvasást! 

1.fejezet Töridoga

-Alice, Alice ébredj!! - ébresztgetett egy lágyan csengő hang. 
-Alice.. - szólongatott egy másik.
-Mi van?? - dörzsölgettem a szemem.
-Ébredj!! - ordított egy ideges hang.
-Neked is jó reggelt! - ültem fel.
-Hív az igazgató. - jelentette ki Fred.
-Már megint mit csináltam?! - kérdeztem idegesen.
-Most semmit, csak tegnap éltél. - szállt le a lábamról a két tonnás Brad.
-Bocs már!!! - tettem fel védekezően két kezem.
-Semmi baj, de többször ne forduljon elő!! - figyelmeztetett Fred.
-Nyugi, nem fogok többször élni. - keltem ki z ágyból.
-Mit vegyek fel?? - kérdeztem a többiektől.
-Hát..izé..szóval. Dicsak ennyi az idő, mennem kell. - vonultak ki a szobából Del szavára.
-Férfiak. - morgott Reni.
-A szokásosat. -adta a kezembe. Én csak nyugodtan be másztam a fürdőbe. Lassan és szenvedve húztam fel minden egyes ruhadarabot. Az öreg Horan úgy is meg vár.
-Na léptem a zsernyákhoz. - pattantam ki a szobánk ajtaján.
-A táska!! - ordított utánam Reni.
-Az itt maradt. - nyitottam ki az ajtót, mire ő a kezembe adja a könyvekkel teli táskát.
Lassú és könnyed léptekkel indultam át a gimibe. z udvar vagy park ki, hogy mondja, megint meg telt a siető diákokkal. A parkolóba egy ismerős sportkocsi parkolt be. -Niall, nem hiszem el ez már megint ide tolja képét. - ezen el gondolkozva már a az igazgatói ajtaján kopogtam. 
-Gyere!! - szólított az öreg.- Húha..úgy látszik ez már megint várt.
-Jó reggelt, helyet szia mert udvarias vagyok. - léptem be az ajtón egy magyarázó beszéddel. 
-Ne, ne is magyarázkodj!! - csitított mikor a számat nyitottam volna.
-Verekedtél és már megint oda toltad képed ahova nem kellet volna. - szavalta a dolgokat.
-Ja, mint a fiad minden reggel. - ültem le a fotelbe.
-Mivel ismerlek és... - folytatta volna.
-És szomszédok vagyunk és stb. - tettem szét a kezem.
-Igen,ezért nem írok be semmit csak elmondtam a szüleidnek. A büntetésed pedig szoba fogság. - csapott egyet az asztalra.
-Nekem meg felel a kollégiumba. -rántottam vállat.
-Akkor majd hétvégén. - dőlt hátra.
-Akkor úgy is a számítógép előtt bambulnák. - elemeztem a képeket a falon.
-Na jó, nem akartam ehhez folyamodni, de akkor Niall-el kell lened egész hétvégén!! - adta ki a megrázó büntetést.
-Na ne már!! Ez még a pokolnál is rosszabb!! - kezdtem el nyávogni. 
-Komolyan, ez nem igazságos!! - hisztiztem a földön fetrengve.
-Hány éves is vagy?? - kérdezte nevetve.
-Közöd? - vonszoltam ki magam durcásan.
-Az igazgatóiból kiérve felkaptam a vállamra a táskát és a elindultam a tanterem felé ahol kezdődik a történelem óra. Jippíí..dög unalom... A törikönyvet bújva botladoztam a folyosón. Míg nem egyszer csak véglegesen nem mentem neki valakinek, aki sikeresen kiverte a kezemből a könyvet. Le hajoltam a könyvért, de mire felvettem volna valaki ezt már meg tette.
.Tessék!! - nyújtotta felém a könyvet Niall udvariasan.
-Kössz..most fertőtleníthetem ki. - fogtam úgy mintha egy büdös pelenka lenne.
Ő nem szólt semmit csak továbbment azzal a tudattal, hogy jobb ha nem szól vissza. A tegnapi balhénak az úgy mondott sötét negyedben eléggé híre ment a suliba. Bár merre megyek mindenkinek ez folyik az ajkiból. 
  Rövid keresgélés és kóborlás után, rálátást nyertem a teremre. Amilyen gyorsan csak lehet be siettem mert most az irritáló Maribet tanárnővel van órám, neki egyfolytában van valami hozzá fűzni valója a kollégiumban történtekről.
-Jó reggelt! - álltunk fel egyszerre.
-Üljetek le!! - adta ki a parancsot.
-Nos ma meglepi dogát írunk. - nevetgélt, mint egy sátán.
-A meglepi nem az aminek örülni szoktunk?? - súgta a fülembe a mellettem ülő  Marta.
-Itt vannak a feladat lapok. - osztogatott egy feladatokkal teli két oldalas lapot. -Még szerencse, hogy csak reggel kezdtem el tanulni. - kezdtem bele az írásba.

***********************

-Kérem a lapokat! - érdes hangja még a lelket is ketté hasítja a happy-ben.
-Hogy sikerült?? - kérdezte Marta mikor ki vette az a sátán a kezemből a bizonyítékot, hogy egy köcsög, buzi szemét és, hogy semmit nem tanultam.
-5-ös lesz. -kezdtem el billegni a széken.
-Hé Alice,Harry mindig téged néz!! - mutatott az említett srác felé.
-Csáá!! - integettem neki aztán jó szokásomhoz híven be Fukkoltam.
-A mai anyag .Khkhm.. Alice figyelnél?? - szólt rám.
-Figyelek. -fordultam előre.
Az óra tiszta izgalom volt valami háborús szarságot vettünk megint. Tiszta izgalom volt az egész óra.

Gyorsan elő kaptam a telefonom és  facebook-ot, teljesen higgadtan nyitottam meg. Ott fel pattantam chat-et. Meg kerestem Fred-et.

Chat:

én:-Szia!!

Fred: - Szia!! Mizu??

én: -töri óra, tiszta izgalom.

Fred:- Maribet?

Én:-ki más??

Fred: - végül is

én: - milyen órád van?? 

Fred: - mit tudjam én??

É: - Wtf??

Fred: -baszki!! Csá meg lesett a matek tancsi.

én: - ok majd szünetben.

                                    Látta:8:27 

-Alice ugye te is az óra tartalmát böngészed?? - persze mindig engem szúrjon ki.
Néhány dög unalmas perc után megszólal a remény csengője. Mindenki a folyosóra szaladt. Gyorsan oda siettem az ajtóhoz, hpogy megvárjam a többieket. A láthatáron először Del utána Fred és Brad és végül a többiek. 
-Mi lesz a övi órád? - kérdeztem Fred-et.
-Töri. - csapta fejbe magát.
-Sok sikert. - tettem a kezem a vállára.
-Neked?? - kérdezte vissza.
-Matek. - ennél viszont ő vigyorgott.
-Na és nektek?? - kérdeztük a többieket.
-Hmm... - válaszolták egyszerre.
-Látom ti is képben vagytok. - morgott Brad.

Porológus

Sziasztok!!
 Alice Want vagyok egy gimnazista lány. Írországból költöztünk Floridába. Apum, ahogy csak emlegetik Mr. Want ő most a itteni focicsapat edzője. Anyum és Maura egy éterem tulajdonosai. Mind a ketten csodásan főznek. A Horan családdal már ősidők óta jóban vagyunk, de annyira, hogy apám unszolására ők is ide költöztek a szomszédba. Hiába a nagy barátság engem és a fiukat Niall-t megbékíteni a másikkal lehetetlen. Greg Niall bátja jó fej, vele sokat hülyülünk. Mr.Horan a gimi igazgatója. Annak ellenére, hogy a sulihoz nem lakunk messze én mégis ki harcoltam a kollégiumot. Niall, ő mindig haza hár, ja említettem már, hogy bene van a focicsapatba az négy haverjával együtt. Én is hasonló képen élem minden napjaim, gördeszkázok, gitározok, focizok, sportolok..stb. A gimiben az első év 2.fél évében járunk. Sok barátot szereztem, töbnyire a legjobbak 4 fiú és 1 lány Reni. Az élet teli van kalanddal főleg ebben a rém őrült gimiben.


Alice Want:

A focisták:

Fred:

James:

Brad:

Del:

 Reni: