Reggelanya próbált kiráncigálni az ágyból. kb. 20 perc után már sikeresen kinyitottam a szemem.
-Niall? - kérdeztem fáradt hangon.
-Már reggelizik.- válaszolt mosolyogva.
-Mért nem ezzel kezdted? Az a buzi felzabálja az én adagomat is!! - futottam le a lépcsőn, pizsamában.
-Hú...-ültem le a helyemre.
-Kitalálom. Azt hitted, hogy meg ettem.
-Nem!! Hagyd, hogy befejezzem. Szóval..Hú...ez még itt van? - csak, hogy az enyém legyen az utolsó szó.
-Ma Niall visz a gimihez. Majd segít bevinni a kollégiumba a cuccokat. - jelentette ki apu.
-Ez ugye most csak egy vicc? - fuldokoltam.
-Nem. - rázta a fejét Niall.
***************************
A koleszben, a szobánk ajtajára egy cetli volt rá ragasztva. Alex írt, hogy nem e megyek e el vele randizni.
-Mit olvasol? - tépte ki a kezemből Niall, aki akkor ért fel a többi cuccommal.
-Már nem vagyok büntibe. - nyitottam ki az ajtót.
-Nem, de el szeretnél menni? - kérdezte aggodalmasan.
-Hát persze! - pusziltam meg a lapot, mintha az Alex lenne.
-Mint ahogy mondtam, hogy egy seggfej.
-Veled én is az vagyok.
-Jó, de ne hozzám fordulj, ha lesz valami baj.
-Eddig bármelyik sráccal kapcsolatban is fordultam hozzád?
-Milyen srácok?
-Pl. Ott volt: Brendon, Allan, Ethan,
-Az a seggfej?!
-Akkor még Kory, Steven. De ebből csak 2 amivel ténylegesen összejöttem. 1 akivel összejött volna ha nem látom meg ahogy egy másik csajjal smárol. 2 akivel igen, de mikor igazán megismertem eléggé csalódtam.
-Wow. Szóval azért vagy ilyen szívtelen, mert már alig van belőle pár szemcse vagy porszem. - vigyorgott az ágyamon ülve.
-Jövőhét szombaton, nem megyünk el a vidám parkba? Komolyan egyre kíváncsibb vagyok veled kapcsolatban. - komolyodott el.
-El mehetünk. Ja nem is vagy akkor egy buzi. Tudsz te normális is lenni.
-Hanem a buzi. - nevetett.
-Haha. Ezt most kivételesen komolyan mondtam. - pakoltam a ruhákat a szekrénybe Kb.olyan fél hat körül. Szeretek korán itt lenni a koleszban.
-Kíváncsi vagyok. Mégis csak egy családban élünk. Szinte.
-Mondom el megyek.
******************************
A nap gyorsan véget ért. A nap fele gyorsan el telt. Sajnos ez nem az a nap volt amin csak ebédig vannak óráink. Szóval irány a menő asztalhoz. Vagyis a mi menő asztalunkhoz. Ebben a gimiben kettő van a foci-szurkoló asztal és a jó fej -ismert-tehetségek asztala. A focisták fele nálunk ül.
-Sziasztok! - ülök le a helyemre, pont Reni-vel szembe.
-Szia! - köszöntek egyszerre.
-Hé.. Niall..figyel. - bökött vállon Brad.
Oda néztem. Niall egy apró mosolyt villantott. Amit én egy ,,kapd be,,-val meg is oldottam. Lassan fel állt az asztaluktól, amit a többiek az ő asztalától furcsán ítéltek meg. Valószínűleg veszekedésre készültek. De ahelyett csak lehajolt és :
-Én megmondtam. - súgta miközben a pillantása egészen máshol jár valamelyik asztalnál hátul. Hátra néztem és Alex egy szurkolóval vihogott, A szívem újabb darabokra tört. De csak nyeltem egy nagyot és elfúlt hangon csak agyit mondtam.
-De, igen. - lehajtott fejel bámultam a cipők, 5 kerek percig. Amíg Niall újra nem jött oda, fájdalmas arckifejezéssel.
-Mi az tán a kis menő csajszit megbántotta valami? - röhögött bele a képembe.
-Igen tudod eléggé bántja a szememet a látványod! - vágtam vissza.
-Húúúú.... - ujjongtam a többiek. Az enyémek.
-Ó tényleg. Na jó ezt viszont tényleg jobb kettőnk között. - hajolt le hozzám, hogy a fülembe súgja a bántó szavakat.
-Sajnálom. Majd később a szobásban beszélünk. Egyél, jó. Ne hogy össze essél.- csuklott el a hangja. - És most csak tegyél úgy mintha valamit olyat mondtam volna.
-Óóóó...tényleg. Én viszont nem vagyok olyan beszari, mint te, hogy csak sutyorogva osztogassam a másikat. Hiszen másoknak is joga van meg tudni mekkora egy buzi vagy. Jajj...bocs te nem egy buzi vagy. Hanem a buzi. Ugye?
-Csak tudd azért nem ütlek meg mert lány vagy. Különben már rég ki harcoltad magadnak.
Sikerült neki egy kicsit fel vidítania ezzel a színjátékkal. Attól még néha rájövök, hogy vannak olyan percek amikor ha nem lenne akkor megőrülnék. Igazából ő a legjobb báty akit kívánhattam volna.
*****************************
-Szia! - nyitott be a szobámba. Reni az a könyvtárba csinálta a történelem esszéjét.
-Szia! - intettem, hogy üljön le ha akar.
-Jól vagy? Tényleg nem nem bunkóságból mutattam meg csak, azzért, hogy lásd tényleg nem éri meg.
-Attól még nem tudom elhinni.
Niall felkelt az ágyról bezárta az ajtót és vissza ült.
-Szeretnél sírni? - kérdezte.
Egy halványat bólintottam. Majd már könnyek kezdtek el potyogni a szememből.
-Gyere ide! - ölelt magához. Egy pillanat múlva alaki kopogott. Niall fel pattant és kinyitotta neki az ajtót, amin Niall haverjai sétáltak be. Én meg könnyes szemekkel feküdtem az ágyon és a halálomat kívántam, hogy ezt lássák.
-Hé..nyugi Niall elmondott mindent. Semmi baj. - ül le mellém......
-Liam. - nyújtott kezet. Amit én viszonoztam.
Bemutatkoztam, szépen sorjában. Aztán Niall vissza ült mellém és a falnak dőlve át karolt, nyugtatás képen, mert apum is mindig így csinálta régen.
-Ne hogy elaludj! - figyelmeztetett Niall mikor már régesrég a karjaiban szuszogtam.
-Már aludtam. - nyűgösködtem, mire a többiek el kezdtek nevetni.
-Tudom, de én nem vagyok koleszos szóval mennem kell haza, mielött Greg rosszat hisz.
-Greg, őt mikor legutoljára láttam egy levélfújóval rontott be a fürdőszobába azt üvöltve, hogy végetek van faszszopók. Szerintem az a Greg 10 perc késést is 1 napnak képzel.
-Amúgy nem keltettelek volna fel.
-Alice, nem jössz velünk szerdán a plázába? - kérdezte Harry.
-MI? - lestem.
-Mi csajozunk, te meg vásárolsz.
-Jó, de viszem Renit is. - jelentettem ki.
